A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) a fák védelméről szóló 21/1970. (VI. 21.) Korm. rendeletet váltotta fel a fák és fás szárú növények védelmére vonatkozó szabályanyagban.

A Kr. megalkotásakor alapvető szempont volt a védelmi, pozitív jellegű szabályozás kialakítása, továbbá a zöldfelület-védelem, mint „helyi közügy” szerepének az erősítése. A helyi önkormányzat a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) 48. § (1)-(2) bekezdése értelmében a Kr. tárgyi hatályánál szélesebb körben és tartalommal szigorúbb védelmi intézkedéseket írhat elő. [Kt. 48. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete, illetőleg a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi közgyűlés önkormányzati rendeletben - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben - illetékességi területére a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat határozhat meg. (2) A települési önkormányzat képviselő-testülete, illetőleg a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi közgyűlés önkormányzati rendeletben más törvény hatálya alá nem tartozó egyes fás szárú növények védelme érdekében tulajdonjogot korlátozó előírásokat határozhat meg. ]

Az elmúlt, közel 40 évben a fákat érintő párhuzamos ágazati szabályozás megnehezítette a jogszabály tárgyi hatályának meghatározását. Jelenleg a szabályozási tárgykörébe nemcsak a fák, hanem – a települési környezet kedvező kialakításában betöltött szerepükre tekintettel – a cserjék is beletartoznak. A jogszabály területi hatálya pedig kiterjed – az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény hatálya alá tartozó fás szárú növények, az energetikai célból termesztett, fás szárú növényekből álló ültetvények valamint a szennyvíz, szennyvíziszap és hígtrágya elhelyezésére, hasznosítására szolgáló fával borított területek kivételével – minden fás szárú növényre, amennyiben külön törvény (pl.: a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény) eltérő szabályt nem állapít meg.

A Kr. a telepítési, fenntartási, kezelési feladatokat tulajdonosi viszonyoktól, belterületi, külterületi elhelyezkedéstől függetlenül, általános tulajdonosi kötelezettségként fogalmazza meg, amelyeknek kikényszerítése érdekében a települési önkormányzat jegyzője mérlegelési jogkörében határozatot hozhat, szabálysértési bírságot szabhat ki.

A jogalkotó közmű-elhelyezés, síkosság-mentesítés, burkolatépítés és -felújítás, továbbá a kivágás és pótlás tekintetében közterületre szűkíti a rendelet hatályát.

Közterületen közművezetéket – a 8. § (3)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel – úgy kell elhelyezni, hogy az a fás szárú növényt ne veszélyeztesse, közvetlenül vagy közvetetten ne károsítsa. Belterületi közterületen - a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével - a síkosság-mentesítésre 2010. szeptember 1-jétől olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti. Közterület burkolatának építésénél és felújításánál a fás szárú növény töve körül legalább 2,25 m² víz- és légáteresztő felületet kell hagyni.

A bejelentés ("utólagos") helyett a közterületen lévő fás szárú növény kivágására és pótlására vonatkozó ("előzetes") engedélyezési rendszer kialakítását a hatékonyabb védelem érdekében társadalmi igény keletkeztette. Az engedélyezési eljárás keretében biztosítható a társadalmi részvétel [Kr. 6. § (5)], továbbá az a feltétel, hogy fás szárú növényt csak okirattal feljogosított személy vághasson ki.

A Kr. a természetbeni pótlást részesíti előnyben. A pótlást lehetőség szerint ugyanazon a földrészleten kell teljesíteni, amennyiben ez nem lehetséges, a jegyző által kijelölt ingatlanon (pl. közintézmény udvarán). A kompenzációs intézkedések meghatározására az önkormányzat rendeletet alkothat, amelyben rendelkezhet többek között a favédelmi alap létrehozásáról is.
 
A fás szárú növények védelméről szóló új jogszabály kihirdetésével egyidejűleg módosult az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet "tilos fakivágás" tényállása. A szabálysértési tényállás – amely "a fás szárú növények védelmi szabályainak megsértése" címet viseli – egyrészt igazodik az új kormányrendelet címéhez és tárgyi hatályának bővüléséhez, másrészt a fás szárú növény jogellenes kivágásán túl a telepítésre, fenntartásra, kezelésre vonatkozó kötelezettség nemteljesítését is szankcionálja. Továbbá napjaink társadalmi, gazdasági viszonyainak megfelelően emelkedik a szabálysértési bírság összegének felső határa, "a fás szárú növények védelmi szabályainak megsértése" tényállás megvalósítása ötvenezer illetve százezer forintig terjedő pénzbírsággal szankcionálható.

Jégolvasztó anyagok:

Nátrium-klorid (konyhasó), kálcium-klorid, magnézium-klorid: A különböző sókat szárazon, előnedvesítve vagy oldat formájában szórják ki. Gyakran elegyítik érdesítő anyaggal (pl.: homok) a kedvezőbb hatás érdekében. A sózás abban az esetben a leghatékonyabb és legtakarékosabb, ha megelőző jelleggel végzik, a hólé vagy a csapadék lefagyása előtt illetve a már lehullott hó eltakarítását követően. Az anyagot szigetelt, fedett és száraz helyen kell tárolni.


A sózás környezetre gyakorolt káros hatásai a következők lehetnek:

• Korrózió
• Növények pusztulása
• Talajok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak megváltozása (ún. „másodlagos szikesedés”), ami a talaj termőképességének csökkenését, illetve a más környezetkárosító hatásokat tompító tulajdonságának korlátozását okozza.
• A vizek – és különösen az ivóvizeket adó felszín alatti vizek – szennyeződése
  

Kálium-karbonát: Homokkal keverve alkalmazták Bécsben. Erősen lúgos kémhatást eredményez.

Vinasz: Győr belterületén használták ezt a szeszipari mellékterméket. A mezőgazdaságban a tápanyag visszapótlására szolgál. A sóval ellentétben mínusz 8-10 fokon is hatékonyan olvaszt. A nitrogénkedvelő gyomok burjánzását idézheti elő. Enyhén bűzös, barna színű anyag, mely a ruhán maradandó foltot hagy.

Transheat: Magyar fejlesztésű anyag műtrágya alapú, melyet kísérleti jelleggel alkalmaztak eddig. Ammónium- és nitrát-tartalma jelent kockázatot. A szem kötőhártyáját gyengén irritálhatja.

Urea: Nagy mennyiségben a műtrágyákhoz hasonlóan mérgező a növények számára. Kedvezőtlenül befolyásolhatja a talaj szerkezetét és ammónia-tartalma a talaj élővilágát is károsíthatja. Enyhén bűzös hatást keltő anyag.

Kálium-acetát: Az urea helyettesítésére fejlesztették ki. A kevésbé kockázatos anyagok közé tartozik.

Alkoholok, glikolok: Az alkohol növeli a kémiai oxigénhiányt. Mindkét vegyület különösen a talaj és a felszíni víz élővilágára , az alacsonyabb rendű állatokra valamint a hüllőkre és a kétéltűekre gyakorolnak káros hatást.


A teljes anyagot elolvashatja itt. ktm.hu 

A meteorológiai előrejelzések ónos eső érkezését jósolják holnapra. A Magyar Közút Kht. teljes gépparkját hadrendbe állította, a sószóró járművek készenlétben állnak. Ugyanakkor a közútkezelő kéri a közlekedők együttműködését: akkor keljenek útra, ha halaszthatatlan dolguk van, akkor is csak megfelelő műszaki állapotú és a téli, jeges közlekedésre alkalmas felszereltségű gépkocsikkal induljanak el.

A megelőzésképpen kiszórt só olvasztó hatása csak az ónos eső elállta után érvényesül, ezért kéri a társaság a fokozott óvatosságot a közlekedőktől.

A november óta téli útüzemeltetési rendben dolgozó Magyar Közút Kht. 77 üzemmérnökségén háromezer dolgozó több száz géppel várja készenlétben a téli feladatok ellátását. Az előrejelzések mellett a pillanatnyi útállapotokról 209 saját mérőállomásuk is szolgáltat információt az ügyeletekre, melyek alapján minden területen „személyre szabott” intézkedéseket hoznak a síkosságmentesítésre.

Az ónos esőre vonatkozó előrejelzések megjelenése óta a társaság készenlétbe helyezte az összes sószóró gépet, szám szerint 628 darabot. Ezenfelül 106 bérelt sószórót is az utakra rendelnek szükség esetén. A közútkezelők és a közlekedők legnagyobb ellensége az ónos eső. Ilyenkor, amíg az ónos eső esik, a közútkezelők szórógépeinek is a jeges, balesetveszélyes úton kell haladniuk, és a kiszórt só nem fejtheti ki olvasztó hatását a folyamatos csapadék miatt” – mondta el Légrádi Veronika, a Társaság szóvivője. Amíg esik, a sózás hatástalan, mert a jég képződése gyorsabb, mint a só oldatba kerülése, így annak olvasztó hatása nem érvényesül.

A megelőzésre kijuttatott szóróanyag olvasztó hatása is csak később érvényesül. Eredményes munkát csak akkor végezhetnek, ha az ónos eső elállt. Ilyenkorra azonban már sok helyütt a sószórók munkáját nehezítik az utakon keresztbefordult autók és az árokba csúszott járművek. Gyakran a társaság járművei emiatt késlekednek. A téli időszak egyik legveszélyesebb jelensége az ónos eső, valamint a hajnali időszakban az utak páralecsapódás következtében történő lefagyása. A közútkezelő gépei NaCl és CaCl2 keverékével úgynevezett nedvesített szórást végeznek.

Ennek lényege, hogy a kiszórt anyag nem pereg le az út felületéről, így hatékonyabban fejtheti ki hatását. A ma használatban lévő szóróberendezések nagy többsége már pontosan beállítható, hogy mindig csak a feladathoz legszükségesebb mennyiségű anyag kerüljön az útra, ezzel is minimálisra csökkentve a környezeti terhelést.

A jelenlegi meteorológiai helyzetben – 0 fok alatti hőmérséklet esetén – azonban az olvasztás csak a só kiszórásával érhető el. Az alsóbb rendű utakon használnak még homokot, apró kőzúzalékot, esetleg salakot síkosságmentesítésre. A szórógépek átlagos hatótávolsága 40-50 kilométer, így a síkosságmentesítés is az időigényes feladatok közé tartozik.

Ónos esőben azonban ez a módszer is hatástalan mindaddig, amíg el nem áll az eső, a beavatkozásra kész járművek csak akkor kezdhetik meg munkájukat. A közlekedők friss információkat kérhetnek a Magyar Közút Útinform szolgáltatásától, (1- 336-2400), a regionális ügyeleteken, valamint a www.kozut.hu internetes oldalon. A biztonságos téli közlekedésben az útviszonyok mellett jelentős szerepet játszik a gépkocsik műszaki állapota, az autósok vezetési gyakorlata. Az ónos eső miatti riasztás kapcsán a közútkezelő fokozott óvatosságra kéri a közlekedőket.

Forrás: vg.hu

Elfogadta a jogalkotó az országgyűlési biztos észrevételei közül azt a javaslatot, amely szerint a jogszabálynak elő kell írnia, hogy a fa kivágási kérelmében az érintettnek közölnie kell a kivágás indokát és a pótlás konkrétumait.

Az ombudsman sajnálattal fogadta, hogy a környezetvédelmi tárca - noha fontosnak tartja - nem kezdeményezte a jelenlegi tervezettel egyidejűleg az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (OTÉK) módosítását; noha az új kormányrendelet és az OTÉK összhangja megteremthette volna, hogy az építési tevékenység folytatásához kapcsolódó fakivágások során is érvényesüljenek a védelmi intézkedések.

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa felhívta a figyelmet arra is, hogy a jogszabály a korábbi szabályozási elvvel azonos módon, csak a belterületi közterületen álló növények védelmét hivatott szolgálni; ám a magánterületen álló fák kivágása vagy csonkítása is járhat jelentős környezeti hatással, valamint tágabb körben a szomszédok érdekeinek sérelmével.

Fülöp Sándor szerint a pótlási kötelezettségnek elő kellene írnia, hogy az újonnan telepített fa az eredeti törzsátmérő másfélszeresét érje el.

A jogszabály módosítása azért vált szükségessé, mert az 1989. október 23-át megelőzően alkotott törvényerejű rendelet 2009. január 1-jétől hatályát veszti.

Az ombudsman szerint a jogalkotásért felelős Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium az új jogszabályi előírások előkészítése során nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a városokban és a településeken a lehető legnagyobb kiterjedésű, egészséges zöld környezet alakulhasson ki, illetve maradhasson fenn. Ennek gyakorlati megvalósulása érdekében egyebek között az új rendelkezésekkel szabályozza a növények telepítését, kezelését és fenntartását, kibővíti a rendelet tárgyi hatályát a fákon túl a cserjékre is.

Az új szabályok értelmében nem csupán a fás szárú növények felületének csonkítása, megsértése vagy részeinek károsítása tilos, hanem 2010-től a közművezetékek elhelyezése, illetve a síkosságmentesítés során csak olyan technológiát lehet alkalmazni, amely a növényekre nem jelent veszélyt és azokat nem károsítja.

Előrelépés az is, hogy a közterületi fák és cserjék kivágására - a korábbi bejelentés helyett - jegyzői engedély alapján kerülhet sor, és a kivágást kezdeményezőnek csatolnia kell a kérelemhez a pótlásra vonatkozó nyilatkozatot is.

Új elemként jelenik meg a rendeletben a helyi közösség érdekeinek a figyelemmel kísérése: jelentős számú (legalább tíz), továbbá szakmai, tudományos, település- és kultúrtörténeti szempontból kiemelt értéket képviselő növények kivágására irányuló kérelem esetén a jegyző kihirdetés útján tájékoztatja a helyi közösséget a kivágás kezdeményezéséről.

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa nagyra értékelte a tervezet pozitív törekvéseit, ugyanakkor fenntartja javaslatait, és reméli, hogy azok megjelennek a normaszövegben.

Forrás: Jövő nemzedékek országgyűlési biztosa sajtó

Mivel nincs síkosság-mentesítésre vonatkozó egységes EU-szabályozás, minden ország úgy olvasztja az utakat télen belepő havat, amivel akarja.

Magyarországon mindenki sóz, ami a közterület-fenntartók szerint korszerű, a környezetvédők szerint többmilliós károkat okoz. A só kimarja a kutyák lábát, tönkreteszi a hidak vasszerkezetét, vezetékeket repeszt szét. Akadnak alternatív kezdeményezések, de a só egyeduralma megdönthetetlennek tűnik.


Ausztriában jogszabály tiltja a klorid tartalmú vegyszerek használatát, amelyek csak különleges időjárás esetén alkalmazhatók. A magyar Környezetvédelmi Minisztérium úgy tudja, hogy az osztrákok ennek ellenére rendszeresen sóznak.
A skandináv országokban tilos a sózás, de mivel ott a téli átlaghőmérséklet jóval a nátrium-klorid mínusz hét fokos fagyáspontja alatt van, értelmetlen is lenne használni.

Az ausztriai Innsbruckban kálcium-magnézium-acetátot alkalmaznak, ami meglehetősen drága, de környezetkímélő: nemcsak a havat olvasztja fel, hanem a mérések szerint 25 százalékkal csökkenti a levegő szennyezettségéért felelős szállóport is.

A konyhasó csúszásmentesítő anyagként történő felhasználásának további mérséklését szeretné elérni a Vidékfejlesztési Minisztérium.

A tárcát vezető Fazekas Sándor ezt a független Oláh Lajos hozzá intézett írásbeli kérdésére válaszolva közölte.

A miniszter hangsúlyozta: a síkos téli utak kezelése során a biztonságos közlekedési viszonyok megteremtéséé az elsőbbség, ugyanakkor egyre erőteljesebb társadalmi igény, hogy a hatalmas mennyiségben felhasznált konyhasó helyett a környezetre kevésbé ártalmas jégolvasztó vegyi anyag kerüljön az utakra, és csak annyi, amennyi feltétlenül szükséges.

Jelezte, hogy a szabályozás és közvélemény-formálás hatására a járdák és közterületek, közutak csúszásmentesítésére az elmúlt években egyre több helyen a zeolit és a kalcium-klorid került előtérbe a konyhasó helyett.

"Tekintettel arra, hogy a kormányzati munkamegosztás szerint első helyen az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, mint a közlekedés ügyéért felelős tárca feladata a síkos utak kezelésével kapcsolatos szabályozás, a Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezte, hogy a közutak téli síkosság elleni védekezésének előírásait tartalmazó szabályozás felülvizsgálata mellett történjen meg annak olyan irányú módosítása, amellyel lehetővé válik a konyhasó csúszásmentesítő anyagként történő felhasználásának a jelenlegi alkalmazáshoz viszonyított 30 százalékos további csökkentése" - írta Fazekas Sándor.

A miniszter - a parlamenti honlapon elérhető - írásbeli válaszában meggyőződését fejezte ki, hogy ha a lakosság környezettudatos magatartása tovább erősödik, akkor a kereskedelem is elmozdul a legjobb elérhető technológiák alkalmazása és a környezetre kisebb veszélyt jelentő anyagok felhasználása felé.

Forrás: internet